A legtöbben úgy gondolják, hogy a fogszabályozás a rögzített készülék levételével véget ér, valójában azonban ez csupán a kezelés első, aktív szakaszának lezárása. A fogak ekkor még nem stabilizálódtak végleg új pozíciójukban, és megfelelő támogatás nélkül könnyen visszamozdulhatnak eredeti helyzetükbe, ezt a jelenséget nevezik relapszusnak, súlyosabb esetben pedig a gondosan beállított harapás is elcsúszhat.
Az aktív fogszabályozás lezárását ezért mindig egy passzív, úgynevezett retenciós szakasz követi, melynek célja a fogak új pozíciójának megtartása. A fix fogszabályozó eltávolításakor jellemzően egy retenciós ívet rögzítenek a fogak belső felszínére, és emellett egy kivehető, elsősorban éjszakára szánt retenciós készülék is készül. Ez a két elem együtt biztosítja, hogy a több éven át tartó kezelés eredménye hosszú távon is megmaradjon.
Mi az a retenciós készülék és miért van rá szükség?
A retenciós készülék egy olyan eszköz, amelyet a fogszabályozás aktív szakaszának lezárása után alkalmaznak, és amelynek egyetlen feladata a fogak kialakított helyzetének megőrzése. Fontos különbség a fogszabályozó készülékekhez képest, hogy a retenciós készülék már nem mozgatja a fogakat, kizárólag stabilizálja azokat.
A retenciós készülékre azért van szükség, mert a kezelés végén a fogak pozíciója még nem tekinthető véglegesnek. A fogmozgatás során a fogakat körülvevő íny- és csontszövet is átépül, ennek az átépülési folyamatnak pedig időre van szüksége ahhoz, hogy az új helyzet stabillá váljon. Amíg ez nem történik meg, a fogakra ható természetes erők, például a rágás, a nyelés vagy a nyelv mozgása, könnyen visszamozdíthatják a fogakat eredeti irányukba.
A retenciós fázis tehát nem egy opcionális utókezelés, hanem a fogszabályozás szerves és nélkülözhetetlen része. Elhagyása esetén a kezelésre fordított idő és energia veszendőbe mehet, hiszen az elért eredmény hosszú távon nem lesz tartós.
Mi történik a fogakkal a fogszabályozó levétele után (relapszus)
A fogak gyökereit úgynevezett periodontális rostok kötik a környező csonthoz, ezek a rostok közvetítik a fogakra ható erőket a csont felé. A fogszabályozás során ezek a rostok megnyúlnak, a csont pedig a fog egyik oldalán felszívódik, a másik oldalán viszont újraépül, így téve lehetővé a fog fokozatos elmozdulását.
A fix készülék eltávolítása után ez a csontátépülési folyamat még egy ideig tart, és a fogak úgynevezett emlékező hatás alatt állnak, vagyis hajlamosak visszatérni abba a helyzetbe, ahonnan elmozdították őket. Támaszték nélkül ez az elmozdulás viszonylag gyorsan, akár néhány héten belül megindulhat.
A retenciós fázis célja és jelentősége
A retenciós fázis célja, hogy a fogakat mindaddig stabil helyzetben tartsa, amíg a csont és a lágyszövetek teljesen alkalmazkodnak az új pozícióhoz. A készülék gyakorlatilag támaszként funkcionál addig, amíg a fogak önmaguktól is képesek megtartani a kialakított állapotot.
Ez a szakasz is éppen olyan fontos, mint a fogszabályozás aktív időszaka, hiszen csak így válik tartóssá a kezelés végeredménye. A retenciós készülék rendszeres viselése biztosítja, hogy a korábban befektetett idő és erőforrás ne vesszen kárba.
Meddig tart a retenciós fázis?
A retenciós szakasz hossza egyénenként eltérő, és több hónaptól akár több évig is terjedhet. Időtartamát alapvetően a csontátépülés üteme határozza meg, amely a kiindulási helyzettől és a kezelés komplexitásától is függ.
A kezelőorvos a rendszeres kontrollvizsgálatok során méri fel, hogy a fogazat helyzete mennyire stabil, és ez alapján dönt a retenciós kezelés folytatásáról vagy fokozatos csökkentéséről. Bizonyos esetekben, különösen kifejezett kiindulási rendellenesség esetén, a rögzített retenciós készülék akár határozatlan ideig is a helyén maradhat.
A retenciós készülékek típusai
A retenciós készülékek alapvetően két nagy csoportba sorolhatók: léteznek kivehető és rögzített, fix típusok. Mindkét megoldás célja azonos, kizárólag a kivitelezésük és a viselési módjuk különbözik egymástól.
A megfelelő típus kiválasztása mindig a kiindulási fogászati helyzettől és a lezajlott fogszabályozó kezelés jellegétől függ. Gyakori megoldás, hogy a szakember egyszerre alkalmazza mindkét típust, így biztosítva a lehető legnagyobb biztonságot a visszarendeződéssel szemben.
Rögzített retenciós készülék (fix retainer)
A rögzített retenciós készülék egy vékony fémdrót, amelyet a fogak belső, nyelv felőli felszínére rögzítenek, jellemzően a szemfogtól szemfogig terjedő szakaszon. Ez a megoldás elsősorban a frontfogaknál elterjedt, mivel ezek hajlamosak a leginkább a visszamozdulásra.
A fix retainer kívülről egyáltalán nem látható, viselése nem befolyásolja sem a beszédet, sem az étkezést, mivel a páciens nem tudja eltávolítani, folyamatos védelmet nyújt a fogak visszarendeződésével szemben, és gyakran hosszú évekig, akár egy életen át a helyén marad.
Kivehető retenciós készülék (retenciós lemez, sín)
A kivehető retenciós készülék két fő formában készülhet. Az egyik a hagyományos, fém elemekkel és akril lemezzel kialakított retenciós lemez, a másik pedig az átlátszó, fóliából mélyhúzással készített retenciós sín, amelyet elsősorban éjszakai viseletre szánnak.
Ezek a készülékek nappal levehetők, étkezéshez és fogmosáshoz eltávolíthatók, tárolásukhoz azonban mindig szükség van egy erre szolgáló dobozra. A kezelés kezdetén jellemzően minél hosszabb, akár szinte egész napos viselésük javasolt, ezt az időt a kezelőorvos fokozatosan csökkenti, amint a fogak helyzete stabilizálódik.
A rögzített és a kivehető megoldás közötti legfontosabb különbség a viselés kényelmében és a páciens önállóságában rejlik. A fix retainer folyamatos, észrevétlen védelmet ad, míg a kivehető készülék nagyobb szabadságot biztosít, ugyanakkor fokozott figyelmet és fegyelmet igényel a viselési idő betartásában.
A retenciós készülék elkészítésének menete
- A rögzített fogszabályozó eltávolítása után a fogorvos alaposan megtisztítja a fogak felszínét.
- Ezt követően fogkőeltávolítás történik.
- A fogak belső felszínére felragasztásra kerül a fix retenciós ív.
- Lenyomatvétel következik, amely alapján a fogtechnikus elkészíti a személyre szabott, kivehető retenciós sínt.
- A kezelőorvos meghatározza a kivehető készülék pontos viselési ütemtervét, hetekre lebontva.
- A retenciós fázis alatt 6-12 havonta fogorvosi kontroll szükséges.
Mennyi ideig kell hordani a retenciós készüléket?
A szakmai ajánlások szerint a retenciós készüléket legalább kétszer annyi ideig érdemes viselni, mint amennyi ideig az aktív fogszabályozó kezelés tartott, tehát a legtöbb esetben egy-két évig mindenképpen. Ez az időtartam azonban jelentősen változhat az egyéni fogászati helyzettől függően.
A viselési idő betartása kiemelten fontos, mivel a fogak, különösen az alsó metszőfogak, hosszú távon is hajlamosak maradnak a visszarendeződésre. A rendszeres kontrollvizsgálatok célja éppen az, hogy a kezelőorvos időben észlelje, ha a fogak helyzete változni kezd, és ennek megfelelően módosítsa a viselési tervet.
Viselési ütemterv az első hónapokban
A retenciós fázis első három hónapjában jellemzően napi mintegy 12 órás viselés javasolt, amely az éjszakai időszakot és néhány órás nappali hordást is magába foglal. Ezt követően, körülbelül egy éven át, már elegendő a készüléket kizárólag éjszakára felhelyezni.
A retenciós időszak a lenyomatvétellel és a készülékek elkészítésével veszi kezdetét, közvetlenül a fix fogszabályozó eltávolítása után. A hordási idő fokozatos csökkentése mindig a kezelőorvos utasításai alapján, a kontrollvizsgálatok eredményének figyelembevételével történik.
Hosszú távú, akár élethosszig tartó viselés
Bizonyos esetekben, különösen kifejezett kiindulási rendellenesség vagy elforgatott fogak kezelése után, a szakember hosszú távú, akár élethosszig tartó éjszakai viselést javasolhat. Ez nem jelenti azt, hogy a kezelés nem volt sikeres, csupán azt, hogy a fogak természetes elmozdulási hajlama a kezelés befejezése után is fennmaradhat.
Ilyen esetekben a rendszeres, alkalmanként néhány éjszakára korlátozott viselés elegendő védelmet nyújt a visszarendeződéssel szemben, miközben minimális terhet jelent a mindennapokban.
A retenciós készülék ápolása és tisztítása
A retenciós síneken és lemezeken folyamatosan lepedék rakódik le, amely kezeletlenül fogínybetegségekhez vezethet, hasonlóan a fogakon kialakuló lepedékhez. A tisztítást célszerű a napi fogmosással egy időben elvégezni, lágy sörtéjű fogkefével és fogkrémmel, vagy az erre a célra kifejlesztett tisztítószerekkel.
A kivehető készülékeket érdemes rendszeresen, két-három naponta speciális tisztító tablettával is fertőtleníteni. Ez különösen fontos, mivel a készülék napi több órán át közvetlen kontaktusban van a szájnyálkahártyával.
Fogápolás retenciós időszak alatt
A rögzített retenciós készülék viselése idején a fogak tisztítása külön odafigyelést igényel, mivel a hagyományos fogselyem használata a front területén nem lehetséges. Ehelyett speciális fogköztisztító kefe vagy Superfloss típusú fogselyem alkalmazása javasolt, hogy a nehezen elérhető felületek is megfelelően tisztán maradjanak.
A kivehető retenciós lemezt és sínt naponta, reggel és este is tisztítani szükséges, mielőtt visszahelyezésre kerülne a tartó dobozba. A rögzített retainer környékén a lepedék felhalmozódása miatt 6 havonta fogkőeltávolítás javasolt, amely megelőzi az ínygyulladás és a fogszuvasodás kialakulását.
Amennyiben a rögzített retenciós ív egy ponton elválik a fogtól, ezt fontos mielőbb jelezni a kezelőorvosnak, a drót önálló eltávolítása vagy megjavítása nem javasolt, mivel ez károsíthatja a fogak addig elért, stabil pozícióját.
Kontrollvizsgálatok a retenciós időszak alatt
A retenciós fázis alatt is szükség van rendszeres fogorvosi kontrollra, ezek gyakorisága azonban jóval ritkább, mint a fogszabályozás aktív szakaszában, jellemzően 3-6 havonta elegendő megjelenni. A kontroll során a kezelőorvos ellenőrzi a fogazat helyzetének stabilitását, valamint a retenciós készülék állapotát.
Szükség esetén a kontrollvizsgálat alkalmával sor kerülhet a készülék igazítására, javítására, vagy akár cseréjére is, ezek a rendszeres találkozók biztosítják, hogy a fogszabályozás eredménye hosszú távon is megmaradjon.
Mi történik, ha kihagyjuk a retenciós készülék viselését?
A retenciós készülék rendszertelen vagy korai elhagyása komoly kockázatot jelent, mivel a fogak ilyenkor fokozatosan visszamozdulhatnak eredeti, a kezelés előtti helyzetükbe. Ez a folyamat lassan indul meg, de idővel réseket vagy újabb torlódást is okozhat a fogsoron.
Fogszabályozás után visszarendeződtek a fogaim. Miért?
A visszarendeződés hátterében több tényező is állhat egyszerre. Az egyik leggyakoribb ok az állcsont növekedésének befejezetlensége, amely különösen fiatal páciensek esetén hosszabb ideig tartó retenciós kezelést tehet szükségessé.
Egy másik fontos tényező a fogak körüli szövetek állapota. A fogmozgatás során átépülő rostoknak és csontszövetnek időre van szükségük, hogy az új pozícióban stabilizálódjanak, ez a folyamat a szövet típusától függően több hónapig, akár egy évig is eltarthat. Amíg ez a folyamat nem fejeződik be, a fogak könnyebben visszahúzhatók eredeti helyzetükbe, különösen azoknál a fogaknál, amelyeket a kezelés során elforgattak.
A harmadik gyakori tényező a nyelv, az ajkak és az arcizmok egyenetlen nyomása, amely folyamatosan hat a fogakra, és retenciós védelem nélkül fokozatosan kimozdíthatja azokat a beállított pozícióból. Éppen ezek miatt a tényezők miatt kiemelten fontos a retenciós készülék előírás szerinti, következetes viselése.
Visszahívást kérek
1st Dent fogászati szakrendelő
Szolgáltatásaink
Tekintse át, hogy milyen szolgáltatásokat vehet igénybe fogorvosaink segítségével!
Megnézem
Fogorvosaink
Fogorvosaink és munkatársaink várják, hogy szakszerű segítséget nyújtsanak a panaszaira.
Megnézem
